Gyakori kérdések I.-II.

Mennyi az annyi...??!!
A minap - 2016.12.06 - egy bérfőzetőn felhívott hogy nagyon kevés lett az alma pálinkája és hogy beszéljünk róla... Teljesen normális hangvételű volt a beszélgetés és elmagyaráztam neki hogy lehetséges az hogy 1000 liter cefréből 35 liter pálinkája van. A lényeg az volt a mondókámban hogy ha megmérte volna az almája induló gyümölcs cukor fokát ami kb 10 lehetett akkor rájött volna hogy ebből csoda nem lesz...Ekkor kellett volna eldönteni hogy a fáradozása és a várható hozam összhangba van-e...
Miután ezt szépen átbeszéltük, jött egy érdekes már várt megjegyzés...:
Finoman jelezte az Úr, hogy tudom-e hogy sok ember nincs megelégedve a nálunk kiadott hozamokkal és keveslik a pálinkájukat. Értik a mennyiség nem elég...- amit behoztak a kapun.. - , a minőség, hogy jól el van választva azaz hogy nem hibás a pálinka az fel sem jön...folytatja...és mondja hogy nagyon furfangosak az emberek mert azt csinálják hogy 300 liter szilva cefrét hozzánk hoznak 300 litert meg a konkurenciához..
Az mondom nagyon jó !!!, legalább kiderülnek szép lassan a dolgok gondoltam magamban...És tudja Tibor folytatja az ügyfél nagyok az eltérések - szépen mondta - a mi hátrányunkra...
Amit sejtettem az most szépen beigazolódik... Mivel mi nem talpalunk sem pozitív irányban sem negatív irányban - nem is fogunk inkább bezárom az üzemet... - mi is okozhatja a pozitív eltérést, ELÁRULOM:
Először is :
-az összehasonlítás csak akkor lenne korrekt a hozam tekintetében, ha a 600 liter cefrét egy edényben összekeverte és a 300 - 300 liter így szedte külön,,, minden más eljárás torzítja az eredményt ugyanis nem azonos cefréről beszélünk ez esetben.
-ha ez megtörtént - tuti nem - gondolom mert kevés embernek jut ez eszében ez a precizitás, de ha még is akkor lehet összehasonlításról beszélni...
-tehát akkor mi lehet az ok ,okok a hozamkülönbség tekintetében... :
1.
-bizonyos főzdék nagyban veszik az olcsó viszonylag semlegesnek mondható olcsó almát és abból annyi "semleges" alkoholt erjesztenek amennyit csak akarnak... Ezt szépen kifőzik és eladják/kiadják a bérfőzetőknek...lepapírozni utólag gyerekjáték bár ha jól tudom új elszámolási - napi - jön 2017.04.01.-től ami ezt a pozitív csalásnak a lehetőségét megnehezíti...
-ezzel nekem több bajom van, A bérfőzetőt félrevezetik a kihozatal tekintetében, nem szoktatják rá a minőségi cefrézésre, esetlegesen a jó minőségi szilva cefréjéből "blendelnek" egy vegyes pálinkát...
-ez azt gondolom esetlegesen akkor lenne korrekt ha nyíltan csinálná és nem a színfalak mögött.... Persze ezt nem teszi nem egyenes emberke Ő inkább kerüli a konfliktust megtömi a saját zsebét és még a lelkiismerete ismeg van nyugodva mert mondja és termelem a plussz jövedéki adót az államnak Te meg Ignácz Tibor nem azaz Te nem vagy kompatibilis ehhez a 40 év alatt kialakult hazudozós egymást átverős világban...
2.
-helytelen elválasztás is okozhatja a többletet mert nincs neki mintavevőjük és nem tudják megállapítani hogy van az EP vége és hol UP eleje...hibás lesz a pálinka...a szeszfok magasabb lesz több víz kell a hígításhoz stb...tehát több de ihatatlan hibás pálinka készül..
3.
-a másik nagy "trükk" az az Elő-Utó-Párlat (EUP) hozzáadása az alszeszhez. Na ez egy végzetes hiba mivel ezt az elkészített pálinkának a védjegye lesz, azaz hibás lesz a pálinka.
Tehát összességében ha valaki ua,.ből a cefréből többet kap más főzdében akkor nagyon nézze meg a minőséget mert az árulkodó jel...Ha minőség kiváló - Önök szerint - , még akkor is javaslom hogy vigye el vizsgálatra egy pálinkabírálóhoz, mert a legutóbb is jött hozzám egy új bérfőzetőm és azt mondta hogy baj van az általunk főzött párlattal. Mondtam hozza el a másik főzdében főzött általa hibátlannak ítélt pálinkát kettő ugyan olyan üvegben ne írjon rá semmit és én majd kiválasztom melyiket készítettük mi... Persze rögtön kiszúrtam a dúrva utópárlatos pálinkáját amit megszokott és kapott évekig a másik főzdétől... Na ezt kereste a mi pálinkánkba eredménytelenül.. Azaz sajnos csak nagyon kevesen vannak akik felismerik a pálinka hibákat...
Ameddig én vezetem szakmailag ezt a pálinkafőzdét addig nem talpalunk sem + sem - irányban semmilyen nyomásra ! Ha oda jutunk hogy nem lesz mit főznünk akkor bezárjuk a főzdét bár nem ebbe az irányba mennek a dolgok , mi még most - 2016.12.09- is főzünk miközben a konkurencia hetek óta áll...
4. - 5.
ezek a pozitív talpalások már a büncselekmény kategóriái, amelyek remélem csak legendákként vannak jelen és amelyeket a bérfőzetők elmeséléseiből hallok én is... Ezért erről nem szeretnék írni...

"Nem minden arany ami fénylik..."
Egyik ismerősöm egy pár héttel ezelőtt ( ma: 2016.11.01.-e van ) büszkén dicsekedett - első pillantásra - a Cacanska Lepotica szilva cefréjének a kihozataláról : 500 kg gyümölcs 76 liter szilva pálinka... ? Amikor kimondta ezeket a számokat akkor rögtön kettő dolog jutott eszembe : 1. hogy mi (én ) vagyok ilyen béna, hogy több százezer liter behozott szilvacefréből nem kapunk ilyen "kiváló" minőségű cefrét..? 2. hogy merészelnek egyes pálinkafőzdék ilyen pimaszul pozitív irányba becsapni az ügyfeleket ?? - kóstolás után javasoltam az újra tisztázást vagy legjobb lenne a lefolyóba önteni, hogy ne mérgezzen vele több embert...
Szóval nézzünk a dolgok mélyére már hogy ne a levegőbe beszéljünk mert gondolom aki kiadta ezt a löttyöt az meg tudná magyarázni a semmit...
A lepo szárazanyag tartalma jó évben : 11-14% szárazanyagtartalom (cirka 0,8%-a cukortartalom..) Azaz ha minden maximális és minden szép és jó és legyen a szárazanyag = a cukortartalommal és sikerül leerjesztenünk 1 % maradék cukorszintre akkor ugye átalakul 13 kilógramm cukor abból ugye lesz 0,7 kihozatallal 9,1 liter pálinka bruttóban !! Mennyit kapott az ügyfél ? 15,2 liter/100kg gyümölcs. Ilyen szilva nincs még Afrikában sem ahol egész évben süt a nap...
A megdöbbentő még az az egészben, hogy ez egy új főzdében történt akiknek az új hullámot kellene képviselnie..., de itt is győzött a bevétel szemlélet ami szerintem hosszú távon nem lesz kifizetődő, persze lehet a tulajdonosok nem szakmai befektetők hanem csak egyszerűen minél hamarabb vissza szeretnék látni a pénzüket.
Tanulság : csak olyan főzdébe menjenek ahol 1 tulajdonos van és az el van kötelezve a minőség felé ! Több tulajdonos esetén a fontossági rangsorban a minőség háttérbe szorulhat és a régi mennyiségi/bevétel szemlélet írhat felül mindent...

"Lekvár" kártya effektus... 2016 nyara...
Az olyan bérfőzetők egy része akiket fel kell hívnunk az alszesz termelés során, hogy a cefréje minimális alkoholt tartalmaz az ún. "lekvár" kártyával áll elő és az általa készített lekvár oldalról
próbálja értetlenségét nyomatékosítani....Mi is ez konkrétan:
Vegyünk egy nem rég történt barackcefre főzést , 180 liter volt a mennyiség. A max. alszesz süllyedés 16 fok !!!! volt - ez enyém sem volt fényes de legalább 36 fokig süllyedt - azonnal hívtuk az ügyfelet és tájékoztattuk a várható hozam problémáról. ( a vége 6,5 liter 50 fokos pálinka volt !!! )
Próbáltam a telefonban érdeklődni a cefrézés körülményeiről és kiderült hogy a napon volt a cefre stb...., de amikor ezt hibának mondtam rögtön korrigált hogy csak reggel és nagyon rövid ideig sütötte a nap...?! stb...
Egyéb cefrézési feltételek tisztázásáig már el sem jutottunk mert jött a lekvár kártya effektus !!
Azaz ecsetelte a kedves bérfőzető hogy lekvárt is készített ebből a barackból , hogy az milyen finom lett és hogy nem is érti hogy lehetséges az hogy pálinka az meg nem lesz belőle és hát persze tavaly a Gyuriéknál 10 literrel adta...??!! Ezt az utolsó megjegyzést már meg sem hallom, de ez a lekvár effektus ez egy új jelenség...
A bérfőzető azt akarja nekem sugallni hogy ha valaki tud lekvárt főzni egy adott alapanyagból akkor ua.-ból az alapanyagból autómatikusan kiváló minőségű és hozamú pálinka lesz. Ne ezzel a mondatával végképp elárulta, hogy fogalma nincs a BEpárlás ( lekvár készítés ) és LEpárlásról (desztilláció ) Inkább maradt volna csendbe és bölcsebb maradt volna..de nem vagyunk egyformák...
Ugyanis mi a BEpárlás: Két komponens esetén ( oldószer és oldott anyag ) a pára tisztán az oldószer gőzét tartalmazza, míg a visszamaradó folyadék az oldott anyagban dúsul azaz lekvár készül.
A LEpárlás: ott egy esetünkben alkoholos elegyet dúsítunk forralással elpárologtatással , kihasználva az alkohol illékonyságát. Azaz az első esetben mondhatjuk a "bolond" is tud lekvárt készíteni - csak ésszel kell tüzelni, keverni az édes cefrét és jó ha réz az üstünk - de édes cefréből alkoholos elegyet cefrét már nem mindenki tud készíteni és azt megvédeni majd behozni a pálinkafőzdébe na az a tudás az az esetek kisebb hányadában jön véletlenül !!! Számtalan buktatója van a cefre készítésnek de az biztos hogy nem minden lekvár készítő tud cefrét készíteni de minden profi cefre készítő tud lekvárt készíteni. Hű ezt most találtam ki de ez szerintem igaz...
Szóval a kérdés az hogy a "lekvár" kártyát előhozó bérfőzetőkkel mit kezdjen az ember mert ezek a leg alapvetőbb élelmiszertechnológiai tudás birtokának a hiányában vannak....De ez van ha nem engedik hogy segítsek akkor el kell engedni ezeket az embereket...Majd mennek a Gyurihoz aki jövőre 10 litert ad és meghagyja őket a saját tudatlanságukba...

Izgalmas volt ez a szezon jön a következő sztori...:

2016. nyara...barack szezon... Egy nem is tudom milyen jelzőt adjak ennek a történetnek de igazán furcsa és egyben elgondolkodtató..A történet:
Ebben az évben annyi barack cefrét főztünk mint a nyitásunk - 2012 szept 3 . - óta összesen, tehát heteket megszámlálhatatlan bérfőzető jobbnál jobb cefrékkel. Ennek nagyon örültünk és nagyon készültünk rá, ismerjük az analitikusok által kimért aroma komponensesek hol jönnek, így tudjuk hol kell elválasztani ill. hogy kell főzni a barack cefréket...
Jött hozzánk egy kedvesnek csak elején mondható bérfőzető vidékről és hozott 220 liter barack cefrét amivel külsőleg nem volt baj de az idegen ügyfelek cefréjének mindig jobb megmérni a maradék cukrát és mi is így tettünk... Brutál magas volt 7-es, azaz nem volt kiforrva a cefre jócskán maradt benne erjeszthető cukor... Ezt mi meg is mondtuk hogy itt probléma volt z erjedéssel stb...És hogy ez nyilván meg fog látszani a hozamon...aztán kiderült sem fajélesztőt sem tápsót sem savat sem kombinált aromafeltáró pektinbontót azaz semmit nem használt... ???!!! Szép nem ?!
Kifőztük a cefrét 22,4 litert adott azaz valószínűleg agyon volt cukrozva és a virág élesztők nem bírták a magas alkoholt és megállt az erjedés félúton ezért lehetett olyan magas a maradék cukor...
Az emberünk hazament és másnap habzó szájjal felhívott hogy egy nagy szar amit hazavitt hogy savanyú az egész - ezt később visszavonta?! -és nyomokban sem felismerhető a barack és visszahozza és a főzde közepén ki fogja önteni?! Egy pár éve már főzünk de még egy ekkora balféket nem láttam ill. hallottam ...Egyébként amikor sem az előpárlatot sem az utópárlatot mint hiba nem említette akkor megnyugodtam hisz ennek a jelenléte valóban a mi hibánk lenne...
Próbáltam egy kis matematika órára invitálni amit meg is hallgatott de sajnos nem értette meg mi is a hiba ezzel az agyon hamisított etil alkoholban dús barackos pálinkával.
Szóval a matek óra:
Igaz hogy nem tudta megmondani hogy milyen barackból készítette a cefréjét - ?? jó nem ?? - de leszek nagyvonalú legyen a legtöbb száraz anyagot tartalmazó ceglédi óriás 15,8 % - adat Nyersanyagismeret udapesti Corvinus Egyetem Pálinkamesteri Szakmérnöki képzés tankönyve - . Na most tudjuk hogy a száraz anyag tartalom nem egyezik meg a cukor tartalommal ( kb. 0,8X ) de legyünk itt is nagyvonalúak legyen 1 az 1.
Azaz minden leszedett szem kiváló maximális cukorfokkal rendelkezik. nincs ilyen de legyen...Menjünk tovább... Ha a cefréjének a maradék cukra 7 volt akkor mennyi cukor alakult ár alkohollá ? 15,8 - 7 =8,80 kg /100 liter,kg cefre! Mennyit ad 1 kiló cukor ?legyen ez is nagyon jóindulatú adat 0,65 X 8,8 =5,72 liter pálinka. ( ennyit kellett volna adni kb nagyágrendileg !!! Ő haza vitt: 10,18 liter /100 kg , 7 -es maradék cukor mellet.
10,18 liter pálinkához 15,65 kg gyümölcscukor tartozik 100 kg édes cefrében, ha még ehhez hozzá adjuk hogy ez egy nettó pálinka azaz a bruttó cukor még több lenne de legyünk itt is nagyvonalúak és hagyjuk az apróságokat és adjuk hozzá a 7-es cukrot =22,65 kg gyümölcscukor / 100 kg. A baj hogy ezt a gyümölcsöt szőlőnek nevezik és nagyon apró szemű és a legrittkább esetben sárga...
Ő haza vitt 5,72 barack pálinkát + 4,46 liter etil alkohol keveréket. Azaz hamisított és keresi a barackot ebben a löttyben..??? ( Én ebben az évben készítettem barack pálinkát és jelentem 6,2 litert adott, és azt gondolom próbáltam mindent megadni az ideális erjedéshez...
A hamisítással csak a főzdések és az állam pénztárcáját tömik az ilyen és ehhez hasonló "méhész" típusú bérfőzetők. Ne tegyék kérem nincs értelme....
Hogy mikor jön el a pálinka aranykora amikor a pálinkát mindenki valóban gyümölcsből azaz gyümölcscukorból fogja készíteni , legyünk optimisták és 10-20 év elegendő lesz a hamisítók leleplezésére...?? Egy biztos sokan vagyunk akiknek otthon pálinkája van és nem szeszes itala...
Végül nem értette meg az emberünk a probléma lényegét és a cefrekészítés "tudományának" igencsak az elején van. Ha csak minden 4. évben fogok össze futni ilyen emberrel akkor azt ki fogom bírni...

Miért ilyen kevesett adott , tavaly a másik szeszfőzdében 10-el adta...??? jön a kérdés a bérfőzetőtől .( mi nem szeszfőzde vagyunk hanem pálinkafőzde... talán rögtön itt van a nagy különbség közöttünk...)

A bérfőzetők egyre növekvő táborát már nem érdekli hogy mennyi a liter ( hozam ) hanem a minőség a legfontosabb tényező !
Ezen bérfőzetők tudják hogy a mennyiség és a minőség egy nagyon összetett bonyolult folyamat alapján alkul ki és legkevésbé a pálinka főzdétől függ a bérfőzött pálinka minősége és mennyisége. Természetesen azt feltételezzük ebben az esetben hogy a berendezés egy csúcsminőségű berendezés és hozzáértő szakember fogja pártfogásba a cefrét.
Én azoknak a bérfőzetőknek akik a mennyiséget keresik felteszem a kérdést , és akkor - tisztelet a kivételnek , és egyre többen vannak - értetlenül állnak előttem és nem értik miről beszélek...:
A kérdéseim pl.:
-milyen fajtájú gyümölcsből készítette a cefrét ? esetenként csend
én legalább 20 különböző szilva fajtát ismerek és mind különböző Brix-el rendelkezik...
-mért-e szárazanyag tartalmat azaz valóban alkalmas-e ? pálinkakészítésre a kiválasztott gyümölcs ? - ha hozam a szempontunk...esetenként csend
Sajnos vannak olyan bérfőzetők akik ebben az esős időszakban ( 2014 ) az előző évi napsütésben gazdag időszakot tekintik bázisnak és azt gondolják hogy a napsütés hiánya és a rengeteg gombás fertőzés nincs kihatással a cefre mennyiségére minőségére ?

-mért-e sav szintet a cefrézéskor ( pH ) , savazott-e ? esetenként csend..
Én 2014-ben a besztercei cefrémnél 3,94 pH-t mértem azaz savaznom kellett !!!! ( 120 liter cefre + 2,5 liter 11,1%-os forforsav )

-pektinbontót aromafeltárót használt-e ? esetenként csend...

-lezúzta-e a cefréjét ? nem szoktam jön a válasz

-levegőtől elzártan erjesztett-e ? ezt hogy értem jön a kérdés...

-az erjesztési hőmérsékletre figyelt-e ? ( 18-22 Celsius )

-hogyan tárolta a cefréjét a kifőzés-ig , újra beállította leellenőrízte-e a pH-t ?

-milyen volt a "10 liter-es" pálinkája , valóban hiba mentes volt , nem volt esetlegesen "megtalpalva" ? Mármint ha érti mire is gondoltam !

Tapasztalatom szerint azok a bérfőzetők akik a legkevésbé vannak tisztában ennek az igen bonyolult biokémiai folyamatnak a lényegével azok rendszeresen váltogatják a pálinkafőzdéket és keresik a főzdébe be nem hozott pálinkájukat. Tudom ezek kemény szavak de ez az igazság és azt miért ne mondanánk ki ?! Természetesen vagy egy tudatos réteg akik igazi hivatásuknak érzik a Hungarikum készítést és alázatosan végzik kísérletező munkájukat . Ők azok akik a többi embertársainkban elültethetik a tudás magját... sok sikert nekik is !
Amit én és a csapatom tehet : rendszeresen oktatásokat tartunk, a felmerülő szakmai kérdésekre válaszolunk illetve ha bonyolultabb, feltesszük szakmai partnerünknek a kérdéseket. ( Budapesti Corvinus Egyetem , Kokoferm Kft , Wessling Kft)
Mivel Ön ezt a bejegyzést elolvasta így Ön azok közé tartozik akit elsődlegesen a minőség érdekel ami majd magával hozza a hozamot is !
Sok sikert és kitartást a cefrézéshez!

Ignácz, Tibor
Hármas-Körös Pálinka Manufaktúra

pálinkamester-szakmérnök MSc
Budapesti Corvinus Egyetem

Milyen változások lesznek 2015-ben ?

A következőkben összefoglalom a 2014. október 21-én megjelentetett T/1705. számú törvényjavaslat jövedéki termékek ( kivonat ami érdekes számunkra ) és azokkal végzett tevékenységek szabályozását érintő jogszabályi rendelkezéseket.

A 0 %-os szeszadó ideje lejárt…. Ennek az összefoglalásának a bemutatására azért vállalkoztam mert elég sok marhaság látott napvilágot a sajtóban és talán érdemes a tervezetet valójában megismerni amit 2014.11.18.-án fogadhatnak el.

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) bérfőzött párlat utáni adófizetési kötelezettség megállapítására vonatkozó szabályai 2015. január 1-jétől megváltoznak.
A Jöt. hatályba lépő rendelkezései értelmében a szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőzető alapanyagából egy bérfőzető részére évente legfeljebb 50 liter mennyiségig előállított bérfőzött párlat adója – az alkoholtermékek tekintetében meghatározott adóalapra számítva – az eddigi kedvezményes 0,- forintról 167 000,- forintra változik. 50 liter bérfőzött párlatnak 50 liter 86 térfogatszázalékos gyümölcsszesz, azaz 43 hektoliterfok mennyiségű bérfőzött párlat felel meg.
A változással összefüggésben felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2014. évben előállított, azonban a bérfőzető részére 2015. január 1-jét követően átadott párlat után fizetendő jövedéki adó összegét minden esetben az átadás- átvétel időpontjában hatályos adómérték alapján (50 liter gyümölcsszesz mennyiségig 1670,- forint/hektoliterfok, a felett 3.333,85,- forint/ hektoliterfok) kell megállapítani.
A jogszabályváltozásra tekintettel a Bérfőzési napló nyomtatvány adattartalma és formátuma a jövőben módosításra kerül, azonban a jelenleg használatban lévő Bérfőzési naplók 2015. január 1-jét követően időbeli korlátozás nélkül továbbra is megvásárolhatók és felhasználhatók.
A készleten lévő Bérfőzési naplókat a mellékelt útmutató szerint úgy szükséges kitölteni, hogy a származási igazolványon a bérfőzető részére kiadott párlat vámtarifaszáma helyett annak KN kódja szerepeljen. A bérfőzött párlat után fizetendő bérfőzési szeszadó mértékét és összegét a származási igazolvány szürkített mezőjének megosztásával szükséges a nyomtatványon rögzíteni.
Budapest, 2014. december
Nemzeti Adó- és Vámhivatal

2015. január 1-jével a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény magánfőzésre vonatkozó szabályai módosultak.
A módosítások értelmében a magánfőző a desztillálóberendezés beszerzését köteles bejelenteni a beszerzést követő 15 napon belül a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz. A magánfőző köteles megőrizni a desztillálóberendezés megszerzésének jogszerűségét igazoló iratot és egy ellenőrzés esetén azt bemutatni.
A 2015. január 1-jét megelőzően beszerzett desztillálóberendezések esetében a bejelentést 2015. január 15-ig kell megtenni a magánfőző lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz.
A bejelentésnek tartalmaznia kell a magánfőző természetes azonosítóit, lakcímét, elérhetőségi adatait, adóazonosító jelét, a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját, a desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának helyét, helyrajzi számát, ha az eltér a magánfőző lakcímétől. Több tulajdonos esetén valamennyi tulajdonostárs adatát fel kell tüntetni.
A bejelentés hiányában a desztillálóberendezés birtoklása jogellenes, egy ellenőrzés esetén a vámhatóság a be nem jelentett készüléket elkobozza jövedéki bírság kiszabása mellett.
A magánfőzőnek tárgyévet követő év január 15-éig a magánfőzött párlat utáni adóbevallási és fizetési kötelezettséget kell teljesíteni szintén a lakóhelye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság felé. Ezt a kötelezettséget először 2016. január 15-ig kell teljesíteni, a 2015-ben előállított párlat után. A magánfőzésben előállított párlat adója évi ezer forint. Ha a magánfőző nem állított elő tárgyévben magánfőzött párlatot, akkor nem keletkezik a tárgyévre vonatkozóan adóbevallási kötelezettsége.
Az önkormányzati adóhatóság felé fentiek szerint teljesítendő bejelentés és adóbevallás 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet 11. és 12. mellékleteiben meghatározott mintáját a felhívás melléklete tartalmazza, a nyomtatványok az illetékes önkormányzati adóhatóságnál is beszerezhetők.
Abban az esetben, ha tárgyévben főzött párlat mennyisége meghaladja az 50 litert, akkor a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni a vámhatóságnak és a vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről.
Budapest, 2015. január
Nemzeti Adó- és Vámhivatal

http://www.nav.gov.hu/data/cms356916/1._melleklet_Leparlo_berendezes_bej...

http://www.nav.gov.hu/data/cms356917/2._melleklet_Maganf_zott_parlat_bev...

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) és a Jöt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III.10.) PM rendelet magánfőzés keretében a tárgyévben 50 litert meghaladó mennyiségben előállított párlat megsemmisítésének szabályai 2015. január 1-jétől az alábbiak.

Magánfőzőnek az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy minősül, aki rendelkezik saját tulajdonú gyümölccsel vagy gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú desztillálóberendezéssel.

A magánfőző párlatot kizárólag a lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú desztillálóberendezésen állíthat elő évente legfeljebb 50 liter mennyiségben, amely alatt 50 liter 86 térfogatszázalékos etil- alkoholtartalmú párlatot, vagy legfeljebb ezzel megegyező mennyiségű etil- alkoholt tartalmazó nagyobb párlatmennyiséget kell érteni. 50 liter 86 térfogatszázalék alkoholtartalmú párlat, 43 hektoliterfok párlatnak felel meg (példával szemléltetve 50 térfogatszázalék alkoholtartalmú párlat esetében az előállítható mennyiség 86 liter).

Az évente előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni a vámhatóságnak és a vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről.

A magánfőzőnek a javasolt megsemmisítési időpontot legalább 3 munkanappal a tervezett megsemmisítést megelőzően, előre kell bejelenteni.

A bejelentésnek az alábbiakat kell kötelezően tartalmaznia:

• bejelentő (magánfőző) nevét,
• adóazonosító jelét,
• postai, telefonos vagy elektronikus elérhetőségét,
• a megsemmisítendő párlat mennyiségét literben,
• a megsemmisítés javasolt helyszínét,
• a megsemmisítés javasolt módját,
• a megsemmisítés javasolt időpontját (naptári nap, óra, perc pontossággal).

A bejelentést a fentiek szerinti adattartalommal, a vámhatóság által készített mellékelt formanyomtatványon vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumban köteles a bejelentő írásban benyújtani postai úton, telefaxon, vagy elektronikus levélben a megsemmisítés helye szerint illetékes vámszerv részére.

Fontos tudnivaló, hogy a bejelentő által javasolt megsemmisítés csak a vámhatóság – tervezett megsemmisítési időpontig történt – kifejezett hozzájárulása esetén kezdhető meg. A megsemmisítés a vámhatóság részvételének hiányában kizárólag a vámhatóság erre vonatkozó kifejezett hozzájárulása eseten végezhető el.

A vám¬szervek elérhetőségéről az 59.2-es információs füzetből tájékozódhatnak.

http://www.nav.gov.hu/data/cms356061/Bejelentes_nyomtatvany.pdf

» Hogyan történik a metanoltartalom mérése?
A metanoltartalmat gázkromatográfiás módszerrel határozzuk meg. Ezt az érzékeny, megbízható műszeres analitikai módszert általánosan használják a szeszes italok vizsgálatára.

Mi okozza az erős marcipán - mandula illatot ?
Azoknál a gyümölcsöknél ahol a mag és a gyümölcshús tömege közel azonos ( pl. kökény ) elengedhetetlen a cefre magtalanítása.
Amennyiben nem vesszük le a levet a magról úgy az erjedés következtében durva hibát - ??? - jelentő marcipános jelleg elnyomja a kökény sima kellemesen kesernyés vad izét , illatát.
Azonban itt van egy ellenkező vélemény is aki viszont kifejezetten előnybe részesíti ezt a marcipános illatot...

Igaz-e hogy ha a szeszfok alacsonyabb akkor élvezetesebb a pálinka ?
Véleményem szerint nem !
-ha abból indulunk ki hogy egy 44%-os pálinkába 44% aromás alkohol van és 56 % semleges víz , akkor az nem lehet finomabb mint amibe 50 egység alkohol van és 50 egység víz... Ez azt hiszem könnyen belátható...
Szerintem az alacsonyabb szeszfokú pálinkák reklámozása csak egy marketing fogás amivel kisebb ráfordítások mellett ugyan azt vagy nagyobb hasznot tudnak a fogyasztóknál elérni. ( most biztos haragudnak rám a kereskedelmi főzdések de attól még ez a véleményem...)
Mindamellett elismerem van aki a gyengébb pálinkákat szereti, de azt állítani hogy a gyengébb az aromásabb , hát nem logikus szerintem ...???
Hogyan érleljük , pihentessük a frissen kifőzött pálinkákat ?

alaptétel : minden friss pálinka közvetlen fogyasztásra alkalmatlan a szakirodalom szerint ( én ezzel a véleménnyel vitatkozom , mert a szakszerűen kifőzött pálinkánkat azonnal fogyaszthatják a bérfőzetők és az ún. karcosságot nem igazolták vissza...)
Azonban fogadjuk meg a tanácsot és pihentessük érleljük a pálinkákat. ( Harmonizáljuk szépen kifejezve ) Miért kell ezt tennünk ? A pálinkákat kettő alkalommal egymás után hősokknak tesszük ki. Ezek után könnyen belátható hogy nyugalomra pihenésre érésre van szüksége párlatunknak. Tárolás feltételei:
-hüvös, száraz , sötét helyiségben / üvegben tároljuk
-javasolt időtartam min. 3 hónap max. 6 hónap
-tároljuk üvegben vagy nemesacél tartályban ( Wr.sz: 1.4301 )
-hagyjunk az edényben kb. 1 liter levegő réteget
-egy-kettő hetente 2 órát szellőztessük a pálinkát
-6 hónap után palackozzuk le sötétített palackokba a pálinkánkat
-légmentesen zárjuk be az üvegeket
-tegyünk rá ízléses cimkét
-fogyasszuk szobahőmérsékleten tulipános pohárból pálinkánkat
-csukjuk be a szemünket és barackpálinka esetén egy barackvirágos gyümölcskertben találjuk magunkat...

» A pálinkán kívül lehet-e más italból is metanol meghatározást kérni?
A gyors módszer csak párlatok mérésére alkalmas. A párlat (gyümölcspárlat, pálinka, törkölypálinka) nem tartalmazhat semmiféle adalékot. Fahordós érlelés, ágyaspálinka készítés során is olyan anyagok kerülnek a párlatba, amik miatt a mérés már nem lehetséges. Tehát a pálinkavizsgálatot közvetlenül a főzés után érdemes elvégezni.

» Mennyi lehet a pálinka metanoltartalma?
A fogyasztásra alkalmas szeszesitalok megengedett metanoltartalmát a rendeletek határozzák meg. A gyümölcscefréből főzött pálinka megengedett metanoltartalma tisztaszesz-tartalomra számítva kisebb, mint literenként 10 g. Ez 40 fokos pálinkánál literenként 4 g metanolt jelent. A rendelet gyümölcsfajtátől függően ettől kicsit magasabb értéket is megenged (részletek a Jogszabályok menüpontban).

» Mennyire megbízható az eredmény?
Az eredmény megbízhatóságát a műszeres mérés pontossága garantálja. Szakmánk szabályainak megfelelően a mérési módszerünket rendszeresen ellenőrizzük.
» Mi a teenedő, ha a pálinka metanoltartalma a megengedettnél magasabb?
Ha a pálinkavizsgálat során határérték feletti mennyiségben mutatunk ki metanolt, a pálinkát a főző készülékben újból át kell főzni. A főzés során a párlat első kb. 1/20 részét külön kell szedni, és a pálinkavizsgálatot meg kell ismételni. Ha a metanoltartalom a gondos párlatszedés ellenére nem csökkent, a pálinka fogyasztását nem javasoljuk.

» Felhasználható-e a mérési eredmény a pálinka tisztaságának igazolására?
A pálinkavizsgálattal kapott eredmény megbízható, emiatt alkalmas arra, hogy az otthon főzött pálinkáról el lehessen dönteni, hogy alkalmas-e fogyasztásra. Nem használható fel viszont arra, hogy az eladásra szánt pálinka minőségét igazoljuk. Ehhez további vizsgálatok elvégzésére van szükség egy akkreditált laboratóriumban (ld. a Kiegészítő információk menüpontot).

» A metanol mellett milyen veszélyes anyagokat lehet kimutatni?
A pálinkavizsgálat során a metanoltartalom mellett az alábbi anyagok mennyiségét is meghatározzuk:

  1. Akrolein
  2. Acetaldehid
  3. Hidrogén-cianid

Mindhárom anyag mérgező.
Az akrolein jelenléte azt jelzi, hogy a cefre készítéshez használt gyümölcs földes, szennyezett volt. A pálinkában ez az anyag nem lehet jelen. Az akroleint tartalmazó pálinkát legjobb kiönteni.
Az acetaldehid a cefre érése során levegő hatására keletkezhet. Pálinkafőzéskor megfelelő mennyiségű előpárlat vételével mennyisége csökkenthető. Eltávolítására a pálinkát újból le kell főzni úgy, hogy a párlat első 1/20 részét külön kell szedni. Ezután a pálinkát ismét meg kell vizsgálni.
A hidrogén-cianid a csonthéjas gyümölcsökból (pl. szilva, meggy) főzött pálinka jellemző szennyezője. A törvény szerint abszolút etanolra számítva literenként maximum 0,07 g lehet jelen a gyümölcspárlatokban. Mennyisége a metanollal azonos módon újrafőzéssel csökkenthető. Keletkezését úgy lehet megakadályozni, hogy a csonthéjas gyümölcs magját nem tesszük a cefrébe. A magban jelen lévő amigdalin lebomlásakor hidrogén-cianid és benzaldehid keletkezik.

» Mennyi lehet a pálinka réztartalma?
A pálinkát sok esetben főzik vörösréz berendezésekben. A készülék felületéről a párlat savtartalmának hatására réz kerülhet a pálinkába. Az élelmiszerek megengedett fémtartalmát is rendelet szabályozza. E szerint a szeszesitalokban 1 kg termékben maximum 10 mg réz lehet jelen. Tehát réz készülék esetén ellenőrizni kell a pálinka réztartalmát is. Emiatt a pálinkavizsgálat részeként javasoljuk a kiegészítő réz teszt megrendelését is.

» Miért van metanol a pálinkában?
A metanol a cefre erjedése során a gyümölcs pektintartalmából keletkezik, emiatt a gyümölcspárlatok természetes alkotórésze. A megengedett 10 g/liter mennyiség azt jelenti, hogy az etanol legalább százszor nagyobb mennyiségben van jelen a pálinkában mint a metanol, így ellensúlyozza annak mérgező hatását. A lepárlás során az etanol és a metanol teljesen nem választható el egymástól, de megfelelő párlatszedéssel mennyisége a megengedett szintre csökkenthető. A metanol forráspontja alacsonyabb, mint az etanolé, ezért a pálinkafőzés elején lejövő párlatrészben dúsul fel.
A metanol a pálinka ízét nem befolyásolja, ízleléssel nem lehet eldönteni, hogy a párlat mennyi metanolt tartalmaz. Ezért van szükség a műszeres pálinkavizsgálatra.
A metanol kisebb mennyiségben alattomos méreg, lassan tönkreteszi a májat. Nagyobb mennyiségben vakságot, még súlyosabb esetben halált okoz. Ld. a Kiegészítő információk menüpontban - Szabadkán gyilkolt a metiles pálinka

Mi a különbség a Pálinka és a párlat között?

A párlat valamilyen cukrot tartalmazó alapanyagból készül erjesztéssel és lepárlással, a Pálinka esetén ez az alapanyag a gyümölcs. Párlat bárhol készülhet, a Pálinka hungarikum. A párlat ízesíthető, Pálinka esetén a jelenleg hatályban lévő rendelet nem engedi adalékanyagok használatát. A legfontosabb, hogy a Pálinkát rendelet szabályozza, a párlat, snapsz, desztillátum szavakra vonatkozóan csak uniós szabályozás van. Tehát: minden Pálinka párlat, de nem minden párlat Pálinka!

Van-e olyan, hogy mézes Pálinka?
Bár a kifejezést használják, a jelenleg hatályban lévő rendelet miatt azonban "mézes" Pálinkát a boltok polcain nem találhatunk, hiszen semmilyen adalékanyag használata nem engedélyezett, beleértve a mézet is.

Mit jelent az, hogy „kisüsti” Pálinka?
Egy Pálinka akkor „kisüsti”, ha kisüsti eljárással készült. A kisüsti eljárás azt jelenti, hogy
• legalább kétszeres lepárlást alkalmazunk;
• az üstök hő-felülete rézből készült;
• az üst befogadóképessége nem haladja meg az 1000 litert.

Mi az ágyas Pálinka?
A jelenleg hatályban lévő rendelet megengedi a fajtaazonos érett gyümölcs használatát ízesítés céljából. Ha valamilyen érett vagy aszalt gyümölcsöt helyezünk a Pálinkába, akkor az kioldja a gyümölcsben lévő aromaanyagokat ill. gyümölcscukrot. A gyümölcscukor a magas alkoholtartalom miatt már nem tud kierjedni, ezért a Pálinka édes lesz. Az ilyen eljárással készült terméket ágyas Pálinkának nevezzük.
Az ágyas szó onnan ered, hogy a gyümölcs Pálinkában való elhelyezését a Pálinka ágyazásának hívják: „megágyaztak az üvegben, hogy a pálinkát hosszú időre, puha gyümölcságyra fektethessék”.
Csak kiváló minőségű pálinkát érdemes ágyazni. Tévhit az hogy az ágyazással el lehet takarni a pálinka hibákat. A hibákat csak az nem veszi észre aki nem ismeri. Profi pálinkamesterek azonnal kiszúrják a hibás terméket... Az ágyazás sok pálinka szakértőben rögtön a hibás termék esetleges jelenlétét feltételezi így azt még nagyobb odafigyeléssel vizsgálja...

Mi az a törköly-pálinka?
A törköly préselt, száraz szőlőt jelent. A legjobb törköly-pálinkákhoz a préselendő szőlőt előbb bogyózzák, ezért nem jelenik meg benne a szár íze. Egyik leghagyományosabb párlatfajta. Mindenhol, ahol fejlett a borkultúra, fejlett e „borászat melléktermékéből” készülő párlatkultúra is. A világ leghíresebb ilyen törkölypárlata az olasz Grappa.

Mi az a „seprő-pálinka”?
A seprő a borkészítés során a borban kialakult „üledék”, amelyből alkoholtartalma miatt párlat készíthető. A jelenleg hatályban lévő rendeletben nincs ilyen kategória, ezért a belőle készült párlatot hivatalosan nem nevezhetjük Pálinkának.

Van-e diópálinka?
Hivatalosan nincs, a diónak ugyanis nincs megfelelő mennyiségű erjeszthető cukortartalma. „Diópálinkának” nevezett italt azonban sok helyen készítettek őseink, ami nem dió erjesztésével és lepárlásával készült, hanem egyéb (pl. törköly) pálinkában áztattak puha zölddiót, ezáltal a pálinka átvette a zölddió ízét.

Hány kilogramm gyümölcsből lesz 1 liter pálinka?
Gyümölcstől függ. Legtöbb Pálinkát sárgabarackból, szilvából, törkölyből készíthetünk, melyekből egy liter Pálinkához 9-10 kg szükséges. Legkevesebb Pálinka pedig például kökényből, somból, berkenyéből készül, egy liter Pálinka elkészítéséhez 40-45 kg-ra is szükségünk lehet.

Hány alkohol-százalékos lehet egy pálinka?
A jelenleg hatályban lévő rendelet szerint legalább 37,5 %, legfeljebb 86 % (térfogatát tekintve, azaz V/V). Forgalomban lévő pálinkáknál a jellemző alkoholtartalom 40-50%. (Forgalomba csak 37,5% és 55% közötti pálinkák kerülhetnek.)

Mit jelent a bérfőzés?
Saját gyümölcsöskertjéből származó gyümölcsöt kedvezményes adó (jelenleg 0% bérfőzési szeszadó) megfizetése mellett bárki hivatalosan lefőzetheti egy erre a tevékenységre engedéllyel rendelkező szeszfőzdében. A bérfőzető évenként - gyümölcstermelő háztartásonként - 50 liter 86 fokos gyümöcsszesznek megfelelő pálinkát főzethet. Ez 50%-os pálinka esetén 86 literre ad lehetőséget. A bérfőzés szolgáltatás, a főzető a főzési díjat (a szolgáltatást) fizeti meg.
Az így elkészült Pálinka forgalomba nem hozható!

Van-e erdélyi pálinka?
A Pálinkafőzés magyarsághoz kötődő tevékenység, így kiváló „Pálinkákat” készítenek Felvidéken, Vajdaságban és Erdélyben is. A jelenleg hatályban lévő rendelet azonban nem engedi Magyarországon kívül készült gyümölcspárlatok esetén a Pálinka szó használatát (kivéve sárgabarack esetén 4 osztrák tartományt).

Kell-e cukrot tenni a gyümölcsbe főzés előtt?
Nem. A jövedéki törvény nem engedi, de nem is érdemes. A cukor növeli ugyan az alkohol-kihozatalt (ugyanannyi alapanyagból több alkoholt kaphatunk), azonban az így készült párlatban kevesebb az aromaanyag (ugyanannyi aroma több párlatban próbál érvényesülni), valamint a kizárólag gyümölcsből készült párlat másnap nem okoz fejfájást!

Egy üveg Pálinka árának hány százaléka jövedéki adó?
Pálinka és minden egyéb szeszesital esetén is az alkoholtartalomtól függ a jövedéki adó mértéke. Jelenleg 1 liternyi tiszta alkohol utáni nettó jövedéki adó: 2 988.- HUF. Vagyis a jövedéki adót nem az ÁFÁ-hoz hasonló módon az eladási ár határozza meg, azaz a jövedéki adó független az eladási ártól.
Kiszámítása egy üveg Pálinka esetén: 2988 HUF * űrméret * alkoholtartalom.
Például egy 7 deciliteres 50%-os Pálinka esetén a nettó jövedéki adó a következőképpen alakul:
2988 HUF * 0,7 (liter) * 0,5 (alkoholtartalom) = 1045,80 HUF.

Milyen hőmérsékleten igyuk a Pálinkát?
A hideg „elrejti” az ízeket, illatokat, ezért jó Pálinka optimális fogyasztási hőmérséklete 18-20 °C.

Vannak-e nemzetközi Pálinkaversenyek?
Mivel a Pálinka hungarikum, ezért nemzetköziről nem beszélhetünk, de nemzeti és egyéb helyi pálinkaversenyek léteznek. Legismertebb pálinkaversenyek a HunDeszt Nemzeti Pálinka- és Nemzetközi Párlatverseny, valamint a Gyulai Országos Pálinka- és Nemzetközi Gyümölcspárlat Verseny, melyeket évente rendeznek.
Pálinkafőző mesterek számos nemzetközi párlatversenyen méretik meg Pálinkáikat. Legismertebbek például: Destillata (Bécs), World Spirits Award (Klagenfurt), IWSC (London), Concours Mondial (Brüsszel).

Mi alapján kapják a pálinkák az érmeket Pálinkaversenyeken?
Ha egy Pálinka arany érmes, az nem azt jelenti, hogy a legjobb, hanem hogy egy bizonyos pontszámot elért a versenyen. Például a HunDeszt Nemzeti Pálinka- és Nemzetközi Párlatversenyen 20 pontos skálán 14 pontot kell elérni a bronzéremhez, 16-ot az ezüst, 18-at az arany éremhez. A zsűri 4 szempont alapján bírálja a termékeket: technológiai korrektség, gyümölcsjelleg, íztisztaság, harmónia. Az arany érmesek közül kategóriánként szubjektív módon kiválasztják azt, melyet a legjobbnak tartanak. Ezek a Pálinkák arany érmen túl Champion-díjat is kapnak.

Milyen a pálinkáspohár?
Az optimális pálinkás pohár talpas, és tulipánformájú, melyből kellőképpen tudjuk segíteni a gyümölcsillatok intenzív áramlását.

Mennyibe kerül egy üveg jó Pálinka?
Az ár sok tényezőtől függ. Azonban ha egy fél literes pálinkát boltokban 3000 Ft alatt megkaphatunk, okkal kételkedhetünk a Pálinka minőségét illetően.